Beleszaladtam a minap ebbe a nyilatkozatba. Először nem hittem a szememnek, nem értettem mi történt. Nem igazán kedvelem a nagy kamarai nyilatkozatokat, mivel többnyire szakmai szempontból nincs közük a magyar valósághoz.
Röviden tömören és keményen, ahogy kell. Aki ismeri a faipari szektort érintő felnőttképzés valódi körülményeit, az tudja, mennyire siralmas a helyzet és mennyire álságos. Talán ha kamarai szinten a felsővezetés is látja a kialakult helyzet anomáliáit, reménykedhetünk a válltozásban. Hozzáteszem, vastagon benne vannak abban, hogy mára itt tartunk, de reménykedjünk. Még az is előfordulhat, hogy a szakképzés igazi szakembereit megkérdezik, hovatovább megfontolják tanácsaikat.
Íme a sajtóhír:
Parragh László szerint sorra dőlnek meg a közgazdasági tézisek, amiket elfogadtak a rendszerváltáskor. Például azt hittük, hogy ahhoz, hogy idejöjjön és beruházzon egy külföldi cég, olcsó és képzett munkaerő kell. De most kihívások vannak a munkaerőpiac előtt, “új gazdasági alakzatok jelentek meg”, mint a robotika vagy a digitalizáció, fogalmazott Parragh Kecskeméten, az 54. közgazdász-vándorgyűlésen. És egyidejűleg van munkanélküliség és munkaerőhiány, területi különbségek is vannak, sokan elmennek külföldre, akiket egyáltalán nem tud pótolni a bevándorlás. Azt is elmondta, hogy
nem fogunk tudni további magyarokat behozni a Kárpát-medencéből, Ukrajnából sem éri meg hozzánk jönni, mert aki tud ukránul, az elboldogul a lengyellel is. Egyébként pedig nem is érdekünk, hogy külhoni magyarok otthagyják a szülőföldjüket, “ősi szállásterületeinket”.
A járulékcsökkentést nem tartja csodafegyvernek, ha egy-két százalékkal csökkennének a járulékok, az nem vinne minket érdemben közelebb a nyugathoz. A magyar nettó átlagbér kevesebb mint a negyede az osztráknak, vásárlóerőparitáson 40 százaléka nagyjából. “Nagy hiba hülyíteni az embereket azzal, hogy a járulékcsökkentés majd megoldja a munkaerőpiaci problémáinkat.”
A valódi megoldás a termelékenység növelése lenne. Különösen a legkisebb cégek hozzáadott értéke gyenge.
Parragh szerint ezért kell:
- Jövedelememelés, aminek része a járulékcsökkentés, a termelékenység növelése – erre kéne költeni az uniós pénzeket
- K+F javítása
- Kell érdemi felnőttképzés. Magyarországon ma nincs felnőttképzés, itt gyakorlatilag csak pénzmosásról van szó nálunk ezen címszó alatt
- És az általános életfeltételek javítása, az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig.
Címlapfotó: Polyák Attila – Origo