Úgy tűnik, hogy az öt százalékos áfa idén mindenkire jóhatással lesz. Azt hogy a lakást, ingatlant vásárlók, vagy az eladók érezhetik direktben a bőrükön ennek a hatását, az egy külön írást érdemel, de az asztalosokat és a faiparban dolgozókat leginkább úgyis az indirekt hatás érdekli. Azzal kapcsolatban azonban a laikus szeme óva inti a vállalkozókat, hogy mennyire menjenek bele hosszú lejáratú szerződésekbe. Annak ugyanis megvan az esélye, hogy a jogszabály 2019. december 31-i érvényességéig nem fogja kihúzni. Az EU tagállamok gyakran feszegetik a határokat. Aki azt gondolná, hogy ez csak magyar sajátosság, az téved. Az Európai Bíróság várhatóan az 5 százalékos áfáról szóló jogszabálymódosításunkat valószínűleg hamarosan jogsértési eljárással fogja díjazni. Ugyanis a Magyarország Kormánya által megtalált és hivatkozott kiskapu meglehetősen vékony jégen táncol, ugyanis nehezen megmagyarázható módon harmonizál az EU HÉA Irányelvével (A HÉA Irányelv a Tanács közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló irányelve (2006/112/EK)). A HÉA irányelv 97. cikkelye meghatározza, hogy az általános adókulcs nem lehet alacsonyabb, mint 15%, a 98. cikkelye pedig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy ettől bizonyos esetekben eltérhessenek. A cikkely 98-as pontjának hivatkozása szerint lehetőség nyílik az adókulcs további mérséklésére (akár a minimális 5%-os szintre is), amennyiben az szociálpolitika keretén belül biztosított lakóingatlan vásárláshoz, -átalakításhoz, vagy -felújításhoz köthető szolgáltatásokra vonatkozik. Az elfogadott magyar jogszabály indoklása épp erre a pontra, az az Irányelv III. mellékletének 10. pontjára hivatkozik. Az EB joggyakorlatából azonban ismeretes, hogy nem tekintik szociálpolitikai jellegűnek azokat a rendelkezést, amely nincs tekintettel például a szolgáltatást igénybevevők keresetére, vagy akár az egy háztartásban élők számára. Arról már nem is beszélve, hogy akár egy 149 négyzetméteres, budapesti luxusapartman megvásárlásakor mennyire tételezhetünk fel bármilyen szociális kényszerhelyzetet a vevőknél. Ugyanez a kérdés merül fel akár Balatonfüred sétányán épített 299 négyzetméteres kacsalábon forgó villákkal kapcsolatban is.
http://hvg.hu/gazdasag/20151215_lakas_afa_afacsokkentes_kiskapuk_ingatlan
Tehát a laikus felvetése az, hogy a szociálpolitikai hivatkozást a négyzetméter-korlátok önállóan nem támasztják alá és ezt bizonyára az EU is vélelmezni fogja, csak idő kérdése, hogy mikor. Ha pedig egy jogsértési eljárást követően az új magyar lakásáfát nem EU konformnak ítélik meg, úgy attól a pillanattól kezdve Magyarország kötelezhető lesz a jogszabály azonnali módosítására. A módosítás azonban azonnali ingatlanár dráguláshoz vezet, és az előre nem ezzel tervező magyar lakosság pénztárcájából hiányozni fog 21 százaléknyi összeg (ó, bárcsak realisztikusan terveznénk mi magyarok és valóban csak ennyi hiányozna akkor…). Ez az összeg pedig éppen az az összeg, amelyet az asztalosoknál költött volna el a delikvens.
A sor végén állni sosem volt jó, de a laikus érzése szerint most végképp nem az. Mindenesetre, ha felröppennek a hírek, miszerint az EB jogsértési eljárást indított Magyarország ellen az 5 százalékos áfaszabályozást illetően, legyünk óvatosak és tekintsük át, kivel, milyen szerződést kötünk, abban milyenek a fizetési feltételek. Jobb felkészülni, mint a szabályozással együtt “vijjogva, sírva, kergetőzve” lehullani a vállalkozásunkkal ölelkezve az őszi avaron!
A kép forrása: http://nagymiklos.hu/blog/2012/10/02/2012-10-02-palimpsestum-let-es-archetipus-lazar-a-palota-elott-/